Test ügy

A laborvizsgálat megállapította, hogy nincs sem cukrom, sem pajzsmirigy és egyéb hormonproblémám. Gyanús még a candida, ha az sem, akkor szimplán attól hízom, hogy nem mozgok. No és persze hogy helytelenül táplálkozom.
Már másfél hete tart a szénhidrát-diétám. A közérzetem sokkal jobb, bár nehéz tartani a dolgot, és körülményes a napi főzés. Kitalálhatná a máv a főző-vonatot, hazáig majdnem meg is lennék a vacsival, reggel meg az egészséges reggelivel.

 Most már csak sportolni kéne.

Egyébiránt pedig most sok a dolog, sajnálom, hogy nem sikerül tartanom a napi post-ot.

Sajnos nem jön össze ez a minden nap blogolás, annyi a teendő.... de azért amint tudok, írok.

Ha istenke is úgy akarja, ma lesz végre cangám. Exlakótárs bringaszervízben dolgozik, és van ottan a sarokban megbújva egy kis kopott, sötétkék kétkerekű, amit magamévá tehetek. :) Már alig várom. Remélem jóbarátok leszünk, és hűségesebb lesz hozzám, mint az előző, ami galád módon odaadta magát valaki másnak. Újabban vannak ugyanis szökős tárgyaim. Először a bringa a kulcscsomómmal együtt, később pedig a céges belépőkártyám. Pedig eddig nem voltam az a cuccelhagyós típus. De lehet, hogy mindez csak azért történik, hogy ne tudjak bejárni dolgozni... Ígérem, ha bekrepál a gépem, vagy mittomén begyulladnak az ujjaim, esetleg kiírják az ajtóra, hogy nem jöhetek be, akkor elkezdek gyanakodni. Addig pedig betudom a dolgot az általános szétszórtságomnak.

Healing now

A tegnapi napra visszamenőleg szeretnék mutatni valamit. Az általam már sokszor emlegetett, talán mondhatni kedvenc zenekarom legújabb lemezének - szerintem - legjobb száma.

Ez:

Amúgy pedig itt leszek nemsokára: http://www.a38.hu/?p=programok&id=2732

És nem mellesleg svédek, hűvös északiak, akikben több a szenvedély, mint egy brazil szappanoperában. Titkon kicsit szerelmes is vagyok minden északi hűvösségébe. :)

Hétvége part 2

Vasárnap anyuék jöttek hozzánk vendégségbe. (Az első tanulság számomra, hogy ne akkor próbáljak meg olyat sütni, főzni, amit még soha, amikor vendégek jönnek. A második, hogy nem veszek többet egészben pulykacombot, mert nagyon inas, és alig lehet leoperálni a húst a csontról.)

Anyu hozott fincsi rétest, és sok-sok anyagot, amiből varrhatok. És hozott egy üveg isteni Tokai Furmintot is, amit az esti beszélgetés alatt észrevétlenül elfogyasztottam, így a búcsúzásnál már kicsit becsiccsentve köszöntem el. :))

Természetesen a főszereplő most is Bella volt, kivittük a szabad-strandra futkosni, és végre megtörtént a csoda, elkezdett más kutyákkal barátkozni!! Eddig ugyanis csak ugatott azonnal, amint meglátott egy ebet. Az embereket pedig változatlanul imádja, mindenkihez odaszaladt, aki a földön ült, vagy feküdt. Szerencsére többnyire örömmel fogadták.

Anyu és apu estig maradt, jót beszéltem beszélgettünk, és megnéztük a felettünk lévő csillagképeket. Lassan egy éve, hogy itt lakunk Gárdonyban. Tavaly ilyenkor, ugyanígy néztük apuval a fiastyúkot a teraszról. Jó, hogy itt voltak, jó, hogy nyugi volt, béke, törődés. Még Pault, a házi keresztespókunkat is megnézték, és már nem nevetnek azon, hogy nekünk még házi pókunk is van.

szeretteim

anyuval

a strand most is aktív (a háttérben a két pötty légballon)

a szürkék, akik már majdnem fehérek

szagminta

már hullanak a levelek

hasak :)

sárgul

apu és Bella :)

Hétvége part 1

Nos, a hétvége nagyon aktívan telt, ezért nem is jutott időm a blogolásra, de most mindenről részletesen beszámolok.

Janival (és Bellával) szorgos kishangyák voltunk, és kihasználtuk a jó időt. Jani füvet nyírt és kerítést festett, jómagam pedig főzőcskéztem, és körtelekvárt készítettem, diót szedtem, sőt gombát is, mert azt is találtunk a kertben. A net szerint ehető, de így azért nem mertem bevállalni, na meg akkora mennyiség nem termett a fűben, hogy egy jó kis pöri, vagy mártás legyen belőle. 

Bella az egész kertben tevékenykedést nagyon élvezte, és aktívan közreműködött a kerítés festésénél, ahogy azt az alábbi fotók is bizonyítják.

Jani itt még egyedül

Bellus észreveszi a lépcsőről

majd odafekszik támogatásképpen :)
 (további fontos kellékek a plüsspokróc, és a plüssnapocska)

Csodálatos ez a korai őszi idő, napközben kellemesen meleg van, a szél kicsit lengedez, és a nyári zöld bujaság túlcsordulva önmagától, elkezdi járni színpompás haláltáncát. Beérnek az utolsó termések, amikben még ott van a napsütés íze, és van néhány virág, ami még csak ilyenkor nyílik, megbújva a sárguló fűszálak között. Olyan illatok vannak, amik semmikor máskor. Szeretem az őszt. És szeretem eltenni a nyár ízét is, így a szomszédnénitől kapott körtéből lekvár készült. Ez az egyik legjobb dolog a vidéki életben, az ember ismeri  a szomszédait, és időnként kap tőlük a kerítésen átnyúlva egy tál körtét, vagy paradicsomot, vagy egy tál sütit. 

igazi paradicsomból készült leves

mexikói falatkák

paparazzikép a lassan kibontakozó barátságról

a lekvár

a dió, és a gyapjas tintagomba

nemsokára virágzik a borostyán

Tudom, hogy már lógok két bejegyzéssel is, meg is kapjátok ma.... a teljes hétvégét dokumentáltam. :)