A buli után nemsokkal volt a papa temetése. Szép volt, katonai temetés zenekarral, lövésekkel (bár ez utóbbit sosem értettem, kicsit furcsa nekem, hogy egy lövés hogy lehet "dísz"). Régóta lappangó családi feszültségeket is a felszínre hozott ez a haláleset, és kicsit önző módon némi elégedettséggel konstatáltam, hogy nem én állok harcban valakivel, hanem tőlem kicsit távolabb történnek a dolgok, egészen pontosan anyu és a mama között. Hát igen... nem vagyunk mi egyszerűek női ágon.
Nálunk most az elromlott cirkó okoz némi problémát, szombat óta hideg vízben fürdünk, nagyon pezsdítő élmény. :) Ráadásul a szú továbbra is rágja a bejárati ajtót, Bella pedig szemet vetett a rózsákra, ezért nekilátott kiásni őket. Valaki mondta egyszer, hogy vagy kutyád van, vagy kerted. Most már értem, mire gondolt. Ettől függetlenül persze imádjuk, tegnap a névnapja alkalmából elvittük egy nagy sétára, és kipróbáltuk azt is, hogy megy mindez póráz nélkül. Nagy volt a boldogság. :)
Most pedig, szeptember elsejével hivatalosan is vége van első gárdonyi nyarunknak. Talán mondanom sem kell, hogy a nyarak közül az eddigi legjobbnak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése